‘Bölcsességek’ kategória archívum

 Nem áll szándékomban világvége hangulatot teremteni az alábbi  írás  közzétételével. A legfontosabb,hogy tudjatok róla. Bár mi történik az nem jelenti az idők végezetét !!!

Előbb lesz a 2012-re jósolt dimenzióváltás: idén októberben?


Calleman professzor, a maja naptár egyik legismertebb szaktekintélye szerint azonban már 2011. októberében kiteljesednek a globális változások. Carl Johan Calleman professzor – aki egyébként rákkutató, és egyben a maja naptár egyik legelismertebb szaktekintélye – a tudományos világból az egyedüli, aki vallja, hogy a biológia, a történelem és az emberi tudatosság fejlődése a maja naptáron alapul.
Calleman vizsgálatokat indított el a maja naptár természetét illetően, és felfedezett egy, eddig ismeretlen értelmezést. Véleménye szerint minden egy úgynevezett kozmikus terv szerint fejlődik és történik. Elmélete szerint a maja naptár lett a hiányzó darab, ami lehetővé teszi, hogy lássuk a kapcsolatot a világ dolgai és saját magunk között. Calleman rájött, hogy a kozmikus energiák változásai a maja naptárban is megmutatkoznak, beleértve a változásokat az emberi gondolkodásban és kreativitásban. Szerinte a maja naptár leírja a történelmet, az univerzum eredetét és életét.
Mégsem 2012-ben jár le a kozmikus ciklus, hanem előbb?
A maja naptár olyan energiákat ír le, amivel Calleman szerint egy magasabb tudatformába lép át az emberiség – és ez 2011. október 28-án fog kiteljesedni!
Az elhíresült “világvége” jövendöléseknek az az alapja, hogy ebből a kilences ciklusból beléptünk az utolsóba. Ennek jelentőségét egy csodálatos szinkron is megerősíti: a 9.9.9-es dátum bekövetkezte – azaz 2009. szeptember 9., a Gergely naptár szerint – egybeesik a Maja Szent Naptár 260 napos visszaszámlálásának kezdetével.
A Szent Naptár utolsó, 260 napos időszakát három fordulatra osztják. Az első 2009.09.09.-én kezdődött és 2010. május 26.-ig tartott, a második periódust pedig 2010. május 27. és 2011. február 10. közé teszik. A harmadik, legjelentősebb időszakba tehát 2011. február 11.-én léptünk, ami majd elvezet az “Univerzum legmagasabb energiaszintjének” eléréséhez 2011. október 28.-án.
A maja naptár végleges formájának kialakulása körülbelül ie. Első századra tehető. Sokak szerint korai születése ellenére rendkívüli pontosságú, és egy tízezred nappal pontosabb, mint a ma, általunk használt naptár. Ugyanakkor a naptár a legbonyolultabbak közé tartozik, rendszere rendkívül összetett. A maja naptár ugyanis az idő múlásának egy teljesen más megfigyelésén alapul, mint más naptárak. Miközben a keresztények, a muszlimok, a zsidók és a buddhisták olyan csillagászati megfigyelésekre alapoztak, mint például a Föld Nap körül megtett ideje, vagy a Hold Föld körüli mozgása, a maja naptár a természet ciklusait veszi alapul. Mindez könnyen látható, ha csak arra gondolunk, hogy a maja naptár véget ér, miközben a csillagászati ciklusok gyakorlatilag végtelen ideig folytatódnak. A maja naptár szerint ugyanis 2012. december 22-én vége egy ciklusnak, ami sokak szerint a Földön katasztrófákhoz vezet.
“Hiszem, hogy ezek mögött a kozmikus erők mögött, amelyeknek aktivizációját a maja kalendárium megjelöli, egy ésszerű terv rejtőzik az emberi történelem irányítására, amely felsőbb forrásból táplálkozik, és amelynek a szándéka jó. Ahhoz, hogy ezt felismerjük meg kell értenünk annak a fontosságát, hogyan kövessük a tervet, amit a maja naptárból következtethetünk ki” – mondja Calleman.
Legjobb tudásunk szerint a legmagasabb energiaszint várhatóan a “Nagy 13-as Ahau” (a 13 és Ahau a teljesség jelképei a maja naptárban) idején áll be, azaz 2011. október 28.-án. Ez a legmagasabb energiaállapot semmi esetre sem jelenti a világvégét, csak azt, hogy mind a kilenc “hullám” mozgása beteljesül. Élhetünk azzal a hasonlattal, hogy egy létra felső fokain tesszük meg az utolsó nehéz lépéseket, mielőtt a háztetőre érnénk, és ott ismét szilárd talajt találnánk a lábunk alatt; egy helyet, ahol megpihenhetünk. Függetlenül attól, hogy ez a végső mászás mit jelent, jó okunk van eddig soha nem tapasztalt változásokat várni. Biztosan tudom, hogy a világot más színben látjuk majd.
Ez alatt a három naptárforduló alatt az Univerzum felkészült, hogy létrehozza azt, ami felé idáig fejlődött: a tudat egy új szintjének létrejöttét, egy egyesült tudatét. Hiszem, hogy a kilencedik szint kifejezetten arra szolgál, hogy egy egységes tudatot hozzon létre, ami az egész társadalmat átformálja majd. Ez az emberiségnek hatalmas kihívásokat és lehetőségeket jelent, azonban ezek a változások nem jönnek majd maguktól, mert az emberi lényekben magukban kell testet ölteniük, akik eldönthetik, hogy ellenállnak az átalakulásnak, vagy mindezt nyitottan fogadják.
A maja naptár jövendölései szerint, ez az “egyesült tudat” véget vet majd az uralom minden formájának, amelyet az emberek egymás fölött gyakorolnak; kiemelten azoknak, amelyeket a bal agyfélteke generál. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy az uralom eszközei, mint a jelenlegi pénzügyi rendszer, fegyverek, határok és más, az autoritásokat fenntartó struktúrák összeomlanak, és olyan rend váltja fel az előzőt, amelynek új világában isteni harmónia határozza majd meg az emberi kapcsolatokat.”
Carl Johan Calleman 1950-ben született Stockholmban, Svédországban. Doktorátusát az orvos-biológia területén szerezte 1984-ben, majd rákkutatással, és a környezeti egészséggel foglalkozó tudós lett – később pedig vezető kutatóként dolgozott a Washington Egyetemen, Seattle-ben, illetve a WHO szakértőjeként tevékenykedett. Írásai ma rendszeres hivatkozások a tudományos irodalomban. Calleman 1979-ben tett először említést a maja naptár közeledő végéről. Azóta ő az egyetlen tudós, aki bemutatta, hogy a biológia fejlődése, története és a tudatosság szoros összefüggésben van a maja naptárral. Munkái azóta három nemzetközileg elismert szakértőjeként húsz országban adott elő ebben a témában, illetve együttműködik a Maja Vének Tanácsával.

Kaptam, és továbbküldöm mindazoknak, akik tartanak a “dolog”-tól.

Farsang.

Itt a farsang, áll a bál…..

 Életben maradt farsang

A farsang a karácsonyi ünnepkör végén, vízkeresztkor (január 6.) indul és a húsvéti ünnepkor kezdetéig, hamvazószerdáig (változó időpont) tart. A kereszténység előtti időkből származó farsangot az ?erkölcsös? 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották, azonban a reformáció-ellenreformáció szellemi légköre sem volt elegendő a hagyomány felszámolásához. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A farsang azon kevés népszokásaink egyike, amely életben maradt a múlt században és életképesnek bizonyul a 21. század kezdetén is.

Farsang lényege
A középkori Magyarországon a farsangot nemesi, polgári és népi kultúrában egyaránt megünnepelték: míg a királyi udvarban karneválokat tartottak, addig a városokban és a falvakban fásángot. A magyar nyelvbe ? szemben a legtöbb európai nyelvvel ? a farsang szó nyert létjogosultságot a karnevál helyett. A német eredetű fasching szóból származó kifejezés jelentése húshagyókedd, ami az ünnep végére, a húsvétot megelőző böjt kezdetére utal. (A karnevál jelentése valószínűleg ugyanez: cardo és vale fordítása ?hús, Isten hozzád!?)

Fontosabb népszokások:
Asszonyfarsang: rendszerint a farsang utolsó szakászában csak az asszonyok részvételével tartott farsang. Az év egyetlen napján a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak.

Farsangi dramatikus és alakoskodó játékok: jelmezekkel, maszkokkal előadott ?szerepjátékok?, felvonulások. Legtipikusabb jelmezek: ördög, koldus, török, kereskedő, cigányasszony, állatmaszk- és jelmez valamint fiúk-lányok/férfiak-asszonyok ruhacseréje. Legjellemzőbb játék: lakodalom és kivégzés humoros előadása, valamint Konc király és Cibere vajda. Leghíresebb felvonulás: mohácsi busójárás.

 

Farsangi ételek: kiadós húsételek, kocsonya, disznóhús, cibereleves, káposzta, farsangi fánk. A megmaradt ételt kiszárították és az állatok ételébe szórták.

Farsang farka: farsang utolsó három napja.

 

Farsangtemetés vagy téltemetés: húshagyókedden általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

Eljegyzés: báli szezon és táncmulatság lényege. A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. Ezt követte az eljegyzés. A húsvéti böjt időszakában tilos volt esküvőt tartani, ezért a farsang fontos ?esküvői szezon?, erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fizetett, stb.).

Hamvazószerda: böjt első napja. 

Húshagyókedd: farsang utolsó napja.

Konc király és Cibere vaja: Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Konc király a zsíros ételek, Cibere vajda a böjt jelképe. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt.

Köszöntők: más ünnepekhez hasonlóan farsangkor házról házra jártak, jókívánságokat mondtak és adományokat gyűjtöttek.

Lányok vasárnapja: hajadonok vettek rész rajta, házról házra járva adományokat gyűjtöttek.

Torkos csütörtök: hamvazószerda után tartott ünnep, tulajdonképpen már a böjti időszakra eső lakmározás. A farsangkor megmaradt ételeket fogyasztották el. Pár éve a hagyományt modernizált formában újjáélesztették, az éttermekben kedvezményekkel várják a vendégeket.

 

Szent Ágota, az emlőbetegek

védőszentje.

Szent Ágota - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza                         Dénes István)

Vértanúságának színhelye a szicíliai Catania volt. A legenda szerint Quintianus, Szicília kapzsi és kéjsóvár helytartója szemet vetett a szépséges és vagyonos Ágotára, aki elutasítja közeledését. Ezért a lányt bordélyházba záratja, de annak erényessége és szűziessége minden próbát kiáll. A nevetségessé vált helytartó elrendeli Ágota több napon át tartó megkínzatását, megverik, mellét levágják, majd börtönbe vetik. Éjszaka megjelenik előtte Szent Péter, aki meggyógyítja, de a gyötrelmek másnap folytatódnak. A lány meztelen testét izzó szénen forgatják, aki belehal a sérülésekbe. Holtestét a hívők megszerzik, temetésén angyalok jelennek meg, és a gonosz helytartó is elnyeri büntetését: lovai megbokrosodnak és folyóba borítják gazdájukat. A következő évben kitört az Etna, s a megrettent félpogány lakosság az ő sírjáról lekapott lepellel rohant a város felé hömpölygő lávafolyam elé, mely erre hirtelen megállt.

 

 

Mi a rák?

 

Az emberi test mintegy 220 különböző sejttípusból áll, amelyek mindegyike különböző feladatokat lát el. Minden sejt az emberi szervezet felépítéséhez és működéséhez szükséges teljes genetikai információt tartalmazza, ám ennek csak egy részét használja: egy izomsejtben például más gének aktívak, mint egy agysejtben.

A sejtek normális körülmények között szabályosan növekednek, majd osztódnak, s így újabb sejtek születnek. A rák akkor alakul ki, amikor a sejtek működését és osztódását biztosító folyamatokba hiba csúszik. És mivel több mint 200 sejttípus létezik, több mint 200 rákféleség is van – amelyek egyike sem kezelhető ugyanazzal a módszerrel.

A rákos sejtek (ún. tumorsejtek) szakadatlanul osztódnak, és olyan új sejteket hoznak létre, melyekre a szervezetnek semmi szüksége. Az így képződő szövethalmazt tumornak vagy daganatnak nevezzük.

 

 

A rák hatása a szervezetre

A rák számos módon fenyegeti a szervezetet.

Maga a daganat fizikailag hatást gyakorolhat a környezetében lévő szervekre, vezetékekre vagy véredényekre, fájdalmat és egyéb tüneteket okozva. Például az agyban lévő tumor fontos agyterületeket nyomhat (agyműködési zavarokat okozva), vagy a hasnyálmirigyben növekvő daganat elzárhatja az epevezetéket. (Ilyen jellegű problémákat a rossz helyen lévő jóindulatú daganatok is okozhatnak.)

Amikor a rák betör a környező szövetekbe, a megsérült véredények miatt vérzések keletkezhetnek, a megtámadott szervek működésében pedig problémák lépnek fel.

A tumorsejtek bejuthatnak a vér- és a nyirokkeringésbe, és távoli szervekhez is eljuthatnak. E szervekben megtapadhatnak, s osztódásukkal megindulhat a távoli áttétek (metasztázisok) kialakulása. Ezek úgy viselkednek, mint az eredeti daganat – így például a vastagbélből származó tumorsejtek a tüdőben nem tüdőrákot alakítanak ki.

Sajnos számos daganat esetében az elsődleges tumor sokáig anélkül növekedhet, hogy a beteg által észrevehető tüneteket okozna. Pedig a gyógyulásra sokkal nagyobb esély van, ha a kezelések idejében, az áttétek kialakulása előtt megkezdődnek. Ezért elengedhetetlenek a rendszeres szűrővizsgálatok.

 

Az időszakos ellenőrző vizsgálatokkal

(prevenció)  megelőzhetjük ezeknek a

betegségeknek a kialakulását,

és boldog hosszú életet élhetünk. 

Ugye mindannyian ezt

AKARJUK!?

 

 

Vidám, kiegyensúlyozott, boldog életet.

fantazia_141.gif

Vízkereszt ünnepe

 Január 6-án tartja a nyugati kereszténység ? főleg a katolikus egyház ? a vízkereszt, más néven a három királyok, vagy megint más néven a napkeleti bölcsek ünnepét, amely az egyik katolikus főünnep, ez után kezdődik a farsangi időszak. A keleti kereszténység a Julián-naptár szerint, 13 nappal később ünnepli a vízkeresztet, mivel január 6., illetve 7. a keleti kereszténységben a karácsony.

      A vízkereszt ünnepének hivatalos neve görög-latin szóval epifánia, pontosabban Epiphania Domini, azaz magyarul Urunk megjelenése. A magyarban használt vízkereszt elnevezés az ünnep szertartásából, a vízszentelésből származik. Ez az ünnep a karácsonynál régibb, és a karácsonynak a IV. század vége felé végbement általános elterjedése előtt azt is magában foglalta, jelenleg a karácsonyi ünnepkör zárónapja.

      Az epifánia ünnep tárgya Jézus Krisztus megjelenése volt általában, azaz születése, majd a napkeleti bölcsek eljövetele a kisded Jézushoz, Jézus megkereszteltetése, isteni küldetésének megnyilatkozása a Jordán folyónál, és csodatévő hatalmának első megnyilatkozása a kánai menyegzőn. A IV. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony különálló ünneppé vált, így a vízkereszt azóta a következő három jelentést tartalmazza: a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn.

      Az epifánia kifejezés a római császári udvarból ered, abban a jelentésben, hogy az uralkodó ünnepélyesen bevonul egy városba, kinyilvánítva hatalmát és pompáját. Teológiailag az epifánia értelmezése a következő: Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi Megváltójaként. Az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg.

      Az epifánia első, egyben legjellegzetesebb, legszínesebb jelentése a három királyok, más néven a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése. A három királyok azok a férfiak, akik ? Máté evangéliuma szerint ? a betlehemi csillag által vezéreltetve keletről Judeába jöttek, hogy a zsidók újszülött királyának hódolatukat kifejezzék. Először Jeruzsálemben keresték a kis Jézust, majd Heródes király Betlehembe utasította őket; itt meglelték a kisdedet, és aranyat, tömjént, mirhát ajándékoztak neki. Nevüket az evangélium nem jegyezte fel, sem azt, hogy hányan voltak, és honnan jöttek. Az evangélium mágusoknak nevezi őket, vagyis olyan tudósoknak, akik a természet titkainak kutatásával és csillagászattal foglalkoztak, innen a napkeleti bölcsek elnevezés. Régi hagyomány szerint hárman voltak, a 8. századbeli Beda a nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar ? azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A szír források az egyik mágust Gudophoremnek nevezik, őt sokan azonosítják Goudopharesszel, a pártusok hatalmas királyával, akit a legenda szerint Szent Tamás apostol keresztelt volna meg. Különböző vélekedések vannak arra nézve, honnan jöhettek, többnyire az Eufrátesz közelében fekvő tájakat, Arábiát, Perzsiát emlegetik. A három királyok ünnepe a kinyilatkoztatás örömünnepe, Jézus nyilvánosság elé lépésének a misztériuma. Egészen eddig az eseményig a Megváltót csak a választott nép kis csoportja ismerte: Mária, József, a pásztorok és Betlehem lakói, ekkor viszont megjelenik, megnyilvánul a pogány népek, a távoli világ számára is. A három királyok hálás témául kínálkozott főként a festőművészetnek, a keresztény ikonográfia ezáltal színpompás, egzotikus keleti ábrázolásokkal gazdagodott. Jellegzetes ilyen alkotás például Dürertől a Három királyok és Ferenczy Károly hasonló témájú műve.

      A vízkereszt második evangéliumi története a következő: amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ott Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon osztották a keresztség szentségét, és áldották meg a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust.

      Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn, első csodatételeként, édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlása végett a vizet borrá változtatta. A házszentelés szertartása emlékeztető a kánai ház megszentelésére Jézus jelenléte által.

      Az ünnepi népszokások közé tartozik a háromkirályjárás hagyománya, amely a napkeleti bölcsek látogatását idézi fel. E három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, a betlehemezés mintájára. Legfőbb kelléke a csillag, mert a három királynak csillag mutatta az utat Betlehembe. A házszenteléshez kapcsolódó népszokások a leányok jövendőbelijére, férjhez menetelére vonatkoznak. Vízkereszt napján szokás volt a szentelmények hazavitele és a házszentelés, ennek során a pap a házszentelés évét és a Jézust meglátogató három napkeleti bölcs nevének kezdőbetűjét írta fel a bejárat fölé szentelt krétával.

      A vízkereszti népszokásokból mára már leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.

2009. január 1. Új év.

buék

karacsony_141.gif

Adjon Isten füvet, fát,

Teli pincét, kamarát.

Sok örömet e házba,

Boldogságot hazánkba!


Este harangszóra, gilingalangóla,

Azt hirdeti, itt az évnek, itt a fordulója.

Azért friss egészséget,

Bort, búzát, békességet.

Adjon Isten bőven,

Az újesztendőben.


Ez újév reggelén minden jót kívánok,

Ahova csak nézek, nyíljanak virágok!


Amennyi az égnek lehulló zápora,

Annyi áldás szálljon gazduram házára.

 

karacsony_152.gif

 

 

Kívánok minden kedves látogatómnak

Eredményekben gazdag, békés, boldog

Újévet. 

 

 vegyes_064.jpg

 

A Lucaszéke egy háromlábú szék, mely

segített felismerni a boszorkányokat, és

jósló ereje megmutatta, hogy kinek

hogy hívják majd a kedvesét.

 

A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb a Luca napja. December 13-án Luca napja van. Luca 304 körül élt Siracusában. Úgy tartották, hogy ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni, ez ugyanis gonoszjáró nap. Egyes vidékeken magát Lucát is boszorkánynak tartják. Ez a nap a boszorkányok hatalmának a megtörésére irányult. A kulcslyukba dugott fokhagyma, a bal ajtófélfába vágott kés és a keresztbe állított söprű is elriasztotta őket. Lefekvés előtt pedig az emberek is lenyeltek egy- két gerezd fokhagymát.

 

 

 

 

 Lányoknak, asszonyoknak, tilos volt ilyenkor dolgozniuk. Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén.

 

Egyes vidékeken fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, s közben mondogatták: “Luca, Luca, távol légy!” A seprűket is eldugták a boszorkányok elől. E napon sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni nem volt szabad, nehogy a kölcsön a boszorkányok kezére kerüljön.

 

 Ezen a napon kezdték el készíteni azt a háromlábú széket, melyet Luca székének hívtak. A készítésnek nagyon szigorú kritériumai voltak, amit be kellett tartani ahhoz, hogy a hiedelem szabályainak megfeleljenek. Meg volt határozva, hogy milyen fából készüljön a szék, szöget nem volt szabad használni, csak fa éket, és karácsonyig el kellett készülnie. Minden nap csak egy kicsit volt szabad rajta dolgozni, hogy karácsonyestig elkészüljön. Innen ered a mondás, ha valamit nagyon lassan készítünk, hogy úgy készülünk el vele, mint a Luca széke.

December 24. estéjén a széket elvitték az éjféli misére, és aki felállt rá, az meglátta, hogy ki a boszorkány. A szék készítőjének innentől rohannia kellett haza, mert különben a boszorkányok széttépték volna. Ilyenkor mákot szórt maga után, amit a boszorkányoknak fel kellett szedniük, és ez idő alatt ő hazaért. Ezután a széket elégették.

 

 

 Azok a lányok és a fiúk, akiknek nem volt kedvesük nagyon várták a Luca napját.  Kis cédulákra felírták a szóba jöhető kedvesek nevét, vagy azokat a neveket, melyeket szívesen adnának kedvesük nevének, és ezekből a nevekből karácsonyig mindennap egyet elégettek. Amelyik karácsony napjára maradt utoljára, az lesz a leendő kedvesük neve.

 

 

 

 Ezen a napon még a pogácsasütés is szokás volt. Ebből azt jósolták meg, hogy ki lesz beteg. A pogácsa tésztájára tollat tettek, és akinek a tolla sütés közben megperzselődött, az rosszra számíthatott.

 

Ezen a napon azonban a tréfa sem hiányozhatott. Tökből készítettek fejeket, melyet kivilágítottak és ezzel ijesztgették egymást.

 

 

Népi szokás volt még a vöröshagymából való jóslás is. Luca napján hat vöröshagymát félbevágtak, megsózták a közepét és attól függően, hogy mennyire eresztett levet egy-egy fél vöröshagyma, következtetni tudtak az elkövetkezendő időjárásra, hogy mennyire lesz  csapadékos.

 

 


 

 

 

 

 

 

 


Advent

www.tvn.hu_4a47a0db6e60853dedfcfdf08a5ca249

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Advent szavunk a latin adventus főnévből ered, jelentése eljövetel, megérkezés. A reményteli várakozás időszaka ez, a keresztény hitvilágban Krisztus eljövetelére, a karácsonyra való felkészülés. Az ünnepi időszakot már az V.-VI. században is megünnepelték, amikor az éjféli harangszó jelezte az advent kezdetét. Eredetileg 40 napos időszakot jelentett, a Gergely naptár bevezetése után azonban négy hétre rövidült, s a december 25-ét megelőző vasárnapon veszi kezdetét.

A keleti keresztény népek még ma is Január 6-án ünneplik a karácsonyt. A régi időkben advent a böjt és az imák időszaka volt, napjainkban inkább a karácsonyra való felkészülés periódusa. Gyakran készítenek adventi naptárt (főként gyermekek számára), melyben minden nap egy-egy apró meglepetés található.


Adventi hagyományok

 

A karácsonyt megelőző négyhetes időszakot számtalan hagyomány övezte. Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, így nagyszerű alkalom nyílt a varázslásra. Úgy tartották aki András napján párnája alá egy férfi ruhadarabját teszi, álmában meglátja leendő párját.

 

 www.tvn.hu_6ce0aedfcf7adb761abf79b595bad655

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Erdélyben úgy tartották ebben az időszakban a gonosz szellemek alakot öltenek, s a házakba lopózva igyekeznek rontást hozni az ott lakokra, így reggelig minden ajtót és ablakot zárva tartottak.

 

 

DSC03309

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Alföldön egy régi szokás szerint a hajnali mise haragszójára a lányok mézet és cukrot ettek, hogy magukhoz édesgessék a kiválasztott férfit.

 

www.tvn.hu_3bacef709bba62f6af96cee834ae429f

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Salgótarján környékén az a hír járta, advent idején tüzet lehelő emberek járnak az éjszakában, s ellenük az egyetlen védelmet a rózsafüzér jelenti.

 

www.tvn.hu_0d1019456e3b76ceb9c038e4cca90aee

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az évszázadokkal ezelőtti pogány hitvilágban szintén a gonosz szellemeket igyekeztek elűzni, legtöbbször szent növényeik segítségével. 

 

 

Az adventi koszorú hagyománya

 

Az adventi koszorú elkészítésének divatja csupán a XIX. században jött divatba, azonban már a pogány korban is léteztek hasonló ünnepi díszek. Magyalt, fagyöngyöt és örökzöld növényeket használtak az ajtók díszeként. Európában először Heinrich Wichern, egy lelkész tette az ünnep részévé a koszorút. Egy gyertyákkal díszített csillár segítségével jelezte az árvaház gyermekei számára az ünnepig hátralévő időt. Az észak-német területet követően hamarosan Ausztriában is meggyulladtak az első gyertyák. Ma már szerte a világon az ünnep népszerű kellékévé vált az adventi koszorú, s a vasárnapi gyertyagyújtás fokozza a várakozás örömét.


Advent legendás angyalai

Advent első vasárnapja az első angyal megérkezése.

 

angyal_070

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az első vasárnap alkalmával egy kék köpenybe öltözött angyal száll le az égből, az első vasárnap angyala. Leszáll az égből, hogy közelebb kerüljön az emberekhez, de sokan a nagy rohanás közepette nem veszik észre. Ma először, keresi azokat az embereket akik meghallják hangját.

 

Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése

angel014

 

Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.

Advent harmadik vasárnapja- a harmadik angyal eljövetele.

angyal_004

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Már csak két hét van hátra az év legszebb ünnepéig. Egy ragyogó, fehér angyal száll le a földre, kezében egy csodálatos erejű fénysugárral. Minden embert, akinek tiszta szeretet lakozik szívében, megérint fénysugarával. A fény ragyogni kezd, s megtölt minden embert békével és boldogsággal.

Advent negyedik vasárnapja- a negyedik angyal megérkezése.

 

angel012

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mindössze egy hét van hátra az ünnepig. A mennybolton megjelenik egy lila lepelbe öltözött angyal, kezében lantot tart, s énekel a tiszta szívű embereknek. Sok kis angyal kíséretében zengi a béke dalát, s életre kelti a földben szunnyadó magvakat, hogy tavasszal virágok és zöldellő növények borítsák a földet.

 

Kar_csonyi_k_peslap_www.kepfeltoltes.hu_ 

A negyedik vasárnapot követő héten elérkezik az év legszebb ünnepének ideje, a szeretet és béke időszaka, a karácsony.

 

www.tvn.hu_3bacef709bba62f6af96cee834ae429f

 

 

0_2_karacsony_d27

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

karacsony_130.jpg

A Mikulás ünnep eredete:

   Mikulás, vagyis Szent Miklós püspök volt, a keleti egyház máig is legtiszteltebb szentje. A legenda szerint a szomszédságában lakó férfinak volt 3 lánya, akiket férjhez akart adni, de nagy szegénységben éltek, így nem volt hozomány a leányok számára. Szent Miklós az éj leple alatt a lányok ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megmentse becsületüket, és tisztességesen férjhez tudjanak menni. Mikor a harmadik lány ablakától osont el az éjszaka közepén, meghallották a mocorgást, kinéztek, de már csak egy piros ruhás alakot láttak sietősen távozni a hóesésben. Innen ered a szokás, hogy csizmát, zoknit teszünk az ablakba vagy a kandalló fölé ajándék reményében. A magyar parasztság körében a Mikulás  járás alakult ki, amikor is álarcos Mikulások és Krampuszok ijesztgették este az utcán az embereket. Egyébként ez a szokás, valószínű, hogy Ausztriából került Magyarországra. Mára már mindenki tisztában van vele, hogy december 6-án a Mikulás Lappföldről érkezik rénszarvas szánon. Ez 1925-ben terjedt el egy újságcikk miatt, melyben megírták, hogy az Északi sarkon nincs fű a rénszarvasoknak, hogy legeljenek, és ezért kicsit lentebb, Finnországban laknak.

Más országok szokásai:

  A finn Mikulás (Joulupukki) Helsinkiben már december elejétől kezdve rénszarvasokkal járja az utcákat. A szánhúzók gyönyörűen fel vannak díszítve, piros kantárral, és a szelídebb példányoknak még a hátára is felülhetnek a gyerekek. A finnek szerint csak a Korvatonturi-ban (egy kis faluban) élő Mikulás az igazi.

A norvégoknál nagyon hasonlóak a szokások, mint nálunk magyaroknál. A különbség, hogy a Nisse, vagyis a norvég Mikulás nem éjszaka érkezik a kéményen keresztül, ezért mindig tiszta a ruhája. Krampuszok helyett pedig manócskái vannak, akik közül az istállóban lakó Fjosnisse például a farm állataira vigyáz.

  Szent Miklós (Christmas Father) ünnepe Amerikában a 19. században keveredett össze karácsony ünnepével. Az amerikai gyerekek nem csak a Mikulást kedvelik nagyon, de szánhúzó rénszarvasait is. Egy amerikai dal szerint Rudolfot, a rénszarvast testvérei kicsúfolták piros orra miatt, a Mikulás azonban őt választotta maga mellé, és azóta együtt járják a világot, hogy a gyerekeknek ajándékot vigyenek. Egyéb eltérések is találhatóak az amerikai és magyar Mikulás kultusz között: míg nálunk a tisztára  suvickolt csizmákat helyezik ki a gyerekek ablakaikba, addig angolszász kortársaik a kandallópárkányra akasztott zoknijaikba várják ajándékaikat, s hogy a télapó ne távozzon üres hassal egy kis sütit és tejet is készítenek neki a zoknik mellé (hálájuk jeléül).

  Általában a Mikulás mellől nem hiányozhatnak a Krampuszok azaz a segédek, akikre azért van szükség, mert ők hozzák a büntetést (a virgácsot) a rossz gyerekeknek. Általában ördög-formájúak, vörös vagy fekete színűek, fejükön szarvakat viselnek és az esetek nagy többségében hosszú, bojtos farkuk van. Magyarországon a Télapó érkezhet Krampusszal, vagy anélkül is, mivel a hiedelmek alapján egész évben feljegyzést készít a gyerekekről, ezért pontosan tudja: kinek jár ajándék, kinek pedig virgács. Bár a gyerekek jobban örülnek a Télapó láttán, a virgácsot osztó Krampuszt inkább tartják mókásnak, mint ijesztő ördögnek.

A rossz gyerekek tehát virgácsot kapnak, de mit is szokás tenni a jó gyerekek csomagjába? A dió, mogyoró, narancs, cukorka, csoki egyaránt megfelelő ajándéknak bizonyul.

karacsony_155.gif

Mikulás és Krampusz

 

 

 

 

 

 

 

 

Márton napi vígság.

  Örömmel tömjük magunkba a hagyományos libacombot november 11-én, Márton napján, de vajon eszünkbe jutott, hogy mi a fene köze van Szent Mártonnak a gágogó, cseppet sem szentéletű libákhoz? A történet vicces: a szombathelyi születésű Márton katonaként is hűen követte a keresztény hitet, később életét a térítésnek szentelte. Mikor érdemeiért Tours város püspökének kívánták választani, ő egy libaólba menekült a megtiszteltetés elől. A váratlan vendég miatt megdöbbent állatok gágogásukkal elárulták őt, ezért büntetésül- már püspökként – Márton levágatta őket, és hatalmas libalakomát csapott. Innen a libaevés szokása, amely a frissen szüretelt bor első kóstolásának ünnepével kapcsolódott össze.

Valójában Márton püspök legendájától függetlenül szokásban volt még a századfordulón is, hogy Márton napon hatalmas lakomákat tartottak, mert úgy gondolták, hogy minél többet isznak, annál több erőt és egészséget gyűjtenek magukba a hideg télre. Hasonlóképpen gondolkodtak a tömött liba levágásáról is. Az is szokás volt, hogy a pásztorok és a gazdák kolbásszal, szalonnával, tömött libával kölcsönösen megajándékozták egymást.

Számos népi babona kapcsolódik Szent Márton-napi libavacsorához. Ezek közül az egyiket őrzi a közmondás:

“Aki Márton napján ludat nem eszik,

ehetik az bármit, mégis éhezik”.

Tehát érdemes jól belakni. A lúdpecsenye mellcsontjából a népi jóslás szerint azt is meg lehet tudni, milyen lesz a tél: havas vagy sáros.

Ha fehér a liba mellcsontja, akkor havas tél várható, ha sárgás, akkor sáros lesz a tél.

 

 

Halloween – a borzalmak élvezete.

Sokan kérdezik, mit jelentenek az ijesztő ábrázatúra formált és megvilágított tökök, a koponyák, szellemek és boszorkányok, amely halloween (helovin) divattal kapcsolatban lépten – nyomon elénk kerül?! Amerikából került át Európába, de eredetileg Írországból ered ez az “ünnep” Alkotóelemei jobbára a kelták egyik pogány ceremóniájára vezethető vissza. Varázslóik és papjaik vezetésével évente megülték két főistenségük ( a napisten és a halottak istene) ünnepet.

Hitük szerint kelta év utolsó napján (október 31-én) az istenség megengedte, hogy az elhunytak lelkei visszatérjenek otthonukba.

Az ezektől a boszorkányoktól és a démonoktól való félelmükben nagy tüzeket gyújtottak és áldozatokat mutattak be, hogy azok jóindulatát megnyerjék. A varázslók megfélemlítettek embereket kényszerítették, hogy éjfélkor adjanak neki feláldozásra egy gyermeket. Az erre kiszemelt család ajtaja elé raktak egy kifúrt és kivilágított tököt. Ha a ház lakói nem teljesítették a kívánságot, gyilkos bosszúra számíthattak. – A gyermek áldozatot óriási szalma- vagy rőzsekötegbe kötözve elevenen égették el.

Szokásuk volt a keltáknak az is, hogy állatbőrökkel álcázták magukat a szellemek elijesztésére. Ajándékokat készítettek az elhunyt lelkek kiengesztelésére.

Szokásaikat azután is megtartották, hogy a rómaiak meghódították őket. Elpusztíthatatlannak tűnő pogány szokás átformálása, “keresztyénesítése” érdekébe IV. Gergely pápa a Kr.u. IX. században elrendelte a mindenszentek napjának november 1-én történő megünneplését. Innen ered a halloween név. Mindenszentek- all hallows. Az azt megelőző este pedig “all hallows evening”. Ez rövidült le az idők során mostani, közkeletű szóra: halloween.

Az 1845 után évek pusztító írországi éhínség idején a lakosok százezrei települtek át Amerikába, és a szokásaikat is vitték magukkal. Az anyaországon kívül az USA-ban, és Franciaországban még ma is megtartják a régi rítusokat, noha azok lelki háttere többnyire már elhomályosodott előttük. Gyerekek beöltöznek szellemnek vagy más ijesztő alaknak, töklámpással házról házra járnak ajándékot kérve.

Napjainkba tanúi vagyunk a régi pogányság elterjedésének. A mai boszorkányok és varázslók épp október 31. napján tartják a legfontosabbnak, és ez az ősi kelta ünnep előestéje. Ekkor imádkoznak a halottak kelta istenéhez, az elhunytak szellemeihez, tulajdonképpen szellemidézést folytatnak. Nem gondolhatjuk, hogy ártatlan mókáról van szó. Úgy hírlik, hogy a ma is vannak olyan sátánista szekták az USA-ban, amelyek erre az “ünnepre” gyerekeket rabolnak, és azokat ördögi ritmusok keretébe megölik.

Nem csupán hátborzongató szórakozás ez tehát, hanem okkultizmus terjesztésének kísérlete, hogy az emberek az egy, igaz Isten helyett, a tiltott démonvilág felé forduljanak hitükkel.

Keresztény családok nem engedhetik, hogy gyermekeik részt vegyenek ilyen beöltözésben, felvonulásban, mert azzal a sátánkultuszát támogatják. Az ilyesmivel kacérkodó ember kárt szenved lelkében, meggyengül kapcsolata Istennel, aki egyedül képes arra, hogy megóvjon bennünket minden ártalmas, lelki hatástól.

Október 31. a reformáció ünnepe. A protestáns világ azért ad hálát, mert az Úristen meg akarta tisztítani egyháza népét a sokféle tévelygéstől és a babonától, a hamis sötétsége helyett világosságot adni a szívbe. Ahol Pál apostol megbízatásában olvasható “… kültelek, hogy nyisd meg a szemüket, hogy sötétségből a világosságra, és a Sátán hatalmából az Istenhez térjenek, hogy a hit által megkapják bűneik bocsánatát, és örökséget nyerjenek azok között, akik megszenteltek! (az apostol cselekedeteiről írt könyv 26. részének 18. verse.)

Isten megtérésre hív bennünk, és démoni kötelékekből szabadulást ajándékoz Fia, Jézus Krisztus által.

(ingo Marx írása alapján)

 

Startlap
1949.lap.hu Harang.lap.hu Sztankay Istvan.lap.hu
Új hozzászólások
Időjárás előrejelzés
Hőtérkép Magyarországról


Felhőkép Magyarországról
Archívum
Statisztika
  • Megtekintett oldalak : 478641
  • Egyedi látogatók : 263293
  • Megtekintett oldalak 24 órája : 730
  • Egyedi látogatók 24 órája : 463
PageRank ikon ingyen