‘Aratás’ kategória archívum

Aratás.

A gabonavetés az acatoláson kívül nem sok gondozást kívánt, legfeljebb a madarakat kellett ijesztőkkel távol tartani, ha már sárgult a gabona. A búza érésének szakaszait így határozzák meg: Szent-György nap (április 24.) táján szárba indul a vetés, májusban kihányja a fejét, Vid napján (június 15.) abbahagyja a növekedést, Péter-Pálkor (június 29.) megszakad a töve, ettől kezdve már csak érik, és lehet kezdeni az aratást.

Az aratás napját gondosan megválasztották. Új holdkor nem kezdtek hozzá, de Illés napját sem tartották szerencsésnek, nehogy a villám beléjük csapjon. Ha éppen péntekre esett volna az aratás első napja, akkor már csütörtökön levágtak egy kévére valót, hogy a szerencsétlennek tartott napon ne kelljen a betakarítás legnagyobb munkájához hozzáfogniok.

100. Aratás sarlóval.

Az aratás egyik szerszáma a sarló, mely a magyar nyelvnek még honfoglalás előtti török jövevényszava. Két alapvető formáját különböztetjük meg: az egyik a fogas, a másik a sima élű, más néven kaszasarló. Az előbbinek görbülete és a nyélhez történő kapcsolódása alapján két típusa ismeretes a Kárpát-medencében. Az egyik a horgas forma, melynek pengéje a nyélből kiindulva jó darabig egyenesen folytatódik, és csak a vége felé görbül el. Ügy látszik, hogy ez az általános európai típus, melynek megfelelőit őseink már itt találták. A másik mindjárt a nyél fölött kiöblösödik, ívessé válik, majd csak azután folytatódik felfele. Ez általában erőteljesebb, sok esetben vastagabb is a másiknál. Ezt az eddigi kutatások inkább keleti eredetűnek tekintik, mert ilyeneket találtak a hun, avar és a honfoglalósírokban is, ez mindinkább háttérbe szorította az előbbi formát. Ezeket a szerszámokat csak a gabona levágására használták, ezzel szemben a kaszasarlókkal korábban füvet vágtak, de később, különösen a múlt századtól kezdve, sokfelé arattak is velük, majd a kasza térhódításával marokszedésre szolgáltak.

 

A kasza gabonaaratásra történő alkalmazására csak a XVI ?XVII. századtól kezdve rendelkezünk adatokkal. Mint jobb és haladósabb munkaeszközt a XVIII. század végi, XIX. századi mezőgazdasági irodalom ajánlja. Ez időtől kezdve egészen háttérbe szorította a sarlót. A kaszával csak férfiak dolgoznak, míg a marokszedés az asszony feladata. A kévék bekötése, összehordása ismét férfimunkának számít.

A kaszával korábban inkább rendre vágtak. Az Alföldön a rendeket összehúzták, és belőlük kis boglyácskákat. vontatókat készítettek. Ezek közepére, fejével felfele felállítottak két-három villányi búzát, és e köré rakták torzsával kifele a többit. Mikor az embermagasságot elérték, akkor felhegyezték, és befedték. Egy vastag kötéllel, a földtől számítva fél méterre, az alját körülvették. Lovat vagy ökröt fogtak eléje, és úgy vontatták a nyomtatás helyére: a szérűre. A múlt század első felében négykerekű alacsony szekerek tűntek fel az Alföldön, ezekkel sokkal kisebb szemveszteséggel lehetett a szálas gabonát szállítani. A gabona ilyen szénaszerű kezelése legtovább a tavaszi gabonaneműeknél maradt meg.

101. Rendrearatás csapós kaszával

 A kévébe kötött szálas gabonát, ahol ilyet építettek, a csűrben raktározták. Az Alföldön és a Dunántúl keleti felének egy részében asztagokban őrizték, részben rögtön kinyomtatták. A rakodóhelyre szekérrel szállították, melynek gabonával történő megrakásában kétféle eljárásmód ismeretes a Kárpát-medencében. Az Alföldön és általában a sík vidékeken a szekér oldalára két hosszú rudat: vendégoldalt erősítenek, és az így megszélesített szekérre kalászával befele rakják a kévéket. Ezt kötéllel a vendégoldal két végéhez lekötik. Hegyvidéken a szekerek hosszabbak, oldaluk magasabb. Itt nem használnak vendégoldalt, hanem a gabona tetején egy nyomórudat fektetnek végig, és ezt a szekér oldalának négy végéhez úgy leszorítják, hogy az még felborulás esetén se csúszhassak szét. Az előbbi megfelelőit keletre, míg az utóbbiét inkább nyugatra találjuk meg.

 105. Cséplés hadáréval

Cséplés „tüzes-géppel”

Buza kéve hazaszállítása..

Az aratási nehéz munka végeztével aratóbált rendeztek. Ropták a legények és a leányok a táncot hajnalig.

Felidézése a régi kézi aratási munkának. 

Balassa-Ortutay

Startlap
1949.lap.hu Harang.lap.hu Sztankay Istvan.lap.hu
Új hozzászólások
Időjárás előrejelzés
Hőtérkép Magyarországról


Felhőkép Magyarországról
Archívum
PageRank ikon ingyen