Látod kedvesem
Levelek sárgulnak , rózsaszirmok ,
már zsugorodva feketén hullnak,
nincs illata sétányon a hársnak,
és elnémultak a madár dalok.
Nem cikáznak fecskék sem az égen,
lassúpataknak hangja is néma,
a legelőn nem legel a gulya,
olyan csendes körölöttem minden!
Nagy-nagy csendben, hangod tisztán hallom,
látlak ködös reggel, felém jönni,
ezt nem akadályozhatja semmi,
mert Te is és én is úgy akarom!
Mi ketten vagyunk,boldogak a tájon,
őszi hideg nem hatol szívünkig,
Kedvesem igaz így marad mindig?
nekünk itt nem lesz soha mi fájon….
Ma szép a Hold , ha fénye fátyolos,
annak akarjúk ketten azt látni,
ha nem igaz eltudjuk Mi hinni,
mert látomásunk igaz s valós.
Évek multak, nem lett kevesebb,
oly zord időkben őszülő hajjal,
nekünk megannyi nagyon sok bajjal,
azért csak mi lettünk ketten szebbek!
Így szépek fogunk halottak lenni,
én akkor is kezed fogom.
Hozzászólások
Felhőkép Magyarországról
